Alulírott Erdész Zoltán, Dunakeszi Város Alpolgármestere egyszer s mindenkorra tisztázni kívánom, hogy a Dunakeszi Úthálózatáért Alapítvány kuratóriumának elnökeként, 2001 és 2003 között eltöltött 26 hónap alatt az alapítvány minden jogi és adminisztrációs kötelességét teljesítette az alapítók és a szervezetet felügyelő ügyészség felé – olvasható a Dunakeszi.hu oldalán.
Az előkészületeket követő 15 hónap alatt közel 40 utca szilárd burkolata készült el az alapítvány munkájának köszönhetően. A nem mindennapi eredmény alapján különösen méltánytalan az alapítványt ért vádaskodás. A 2002-es utcajegyzék ITT érhető el.
A Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány megalapításának tervét a dunakeszi közúthálózat fejlesztési koncepciójaként terjesztettem Dunakeszi Város Képviselő-testülete elé a 2001. május 17-i ülésen.
Mivel 2001-re elkészült a városi szennyvízhálózat és csatornarendszer, lehetővé vált az említett fejlesztés kivitelezése után jó minőségű, szilárd burkolattal ellátni az önkormányzati tulajdonban lévő közutakat.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény lehetővé tette a helyi önkormányzat számára, hogy közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából közalapítványt hozzon létre, és az kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételt nyerjen. A konstrukció legelőnyösebb pontja az volt, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény lehetőséget adott a közalapítvány számára, hogy méltányossági adóvisszatérítés címén visszaforgassa a kivitelezett beruházások költségeinek 20%-át, így adott összegből több út építésére nyílt lehetőség.
Dunakeszi Város Képviselő-testületének határozata alapján tehát 2001. május 24-én megalakult a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány, melynek alapító okirata az alábbi linken érhető el.
Az alapítvány 2002. áprilisában, azaz tizenegy hónapos egyeztetés és előkészületi munka után nyerte el a kiemelten közhasznú szervezet minősítést, minek köszönhetően megkezdhette gyakorlati működését, azaz az utak építését Dunakeszin. A Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása és az azt elfogadó határozat a fenti hivatkozásokon érhető el.
2002 áprilisában, amikor a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) pályázatot hirdetett belterületi utak kiépítésére, Dunakeszi Város Képviselő-testülete 49/2002.sz. önkormányzati határozatában tulajdonosi hozzájárulását adta, hogy a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány elnökeként, általam elkészített pályázatot benyújtsuk a Vajda János utca és a Posta utca szilárd burkolattal való ellátására. Az utak megépítésére a sikeres pályázatoknak köszönhetően összesen 72 millió forintot nyert az alapítvány.
A 2002-es évben, szintén az alapítvány munkájának köszönhetően, pályázati forrásból épült meg Dunakeszi egyik jelképeként számon tartott Duna-parti sétány is. Az útszakasz építését a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány kérelmezte, a kivitelezéshez Dunakeszi Város Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulását adta.
Az említett munkálatokról szóló beszámolót a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány kilenc tagból álló felügyelő bizottsága 2003. március 12-i ülésén elfogadta. Kiemelten közhasznú szervezet lévén a közalapítvány eleget tett törvényi kötelezettségének és 2003 márciusában elkészítette a 2002. évről szóló közhasznúsági jelentését is, mely tartalmazza a szervezet számviteli beszámolóját, s a jogszabályoknak megfelelően meg is jelentette azt a regionális sajtóban. A jelentésben egyértelműen látható, hogy a kurátorok semmilyen bér-, illetve költségjellegű juttatásban nem részesültek, valamint a szervezet házi pénztár nélkül, kizárólag a Volksbanknál vezetett bankszámlán keresztül bonyolította összes pénzforgalmát – így az alapítvány kezelésében álló összegek minden irányú mozgása nyomon követhető.
A lezárt adóévet követően, 2003-ban a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány számlájára megérkezett a méltányossági alapon visszaigényelt 71 millió forint, azaz a 2002-ben kifizetett útépítési költségek általános forgalmi adója. További pályázati források, illetve az említett ÁFA-visszaigénylésnek köszönhetően 2003-ban az alapítvány folytatta munkáját és további tizenkét utcát épített.
2003 nyarán az alapítványt felügyelő ügyészség ellenőrzést tartott a szervezetnél és mindent rendben talált, hiányosságra nem hívta fel a figyelmünket.
Ugyanebben az évben hivatali beosztásom és országgyűlési képviselői munkám miatt nem vállaltam tovább a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány elnöki posztját, lemondtam, melyet Dunakeszi Város Képviselő-testülete 2003. július 9-i testületi ülésén, 143/2003. sz. határozatával el is fogadott.
Ezt követően a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány munkájában nem vettem részt, az alapítvány elnöki posztját Kovács László vette át.
A vezetésem alatt a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány minden törvényi kötelezettségének eleget tett, pénztári forgalmat nem bonyolított. A 2002-ben és 2003-ban elvégzett munkálatok után összesen 97,6 millió forint ÁFA-t igényelt vissza, melyet meg is kapott. A pályázati forrásból származó 72 ,1 millió forinttal együtt összesen 169,7 millió forintnyi plusz anyagi forrást szerzett a városnak, melynek hiányában nem épülhetett volna meg a több ezer négyzetméternyi szilárd burkolatú út. Az említett két év első tizenegy hónapját az előkészületek, különböző hivatalos szervekkel való egyeztetések alkották, melyek a közalapítvány kiemelten közhasznú minősítésének elnyeréséért folytak.
A beruházásoknak köszönhető előrelépés nagyban javította Dunakeszi lakóinak életminőségét, elősegítette a helyi gazdaság fellendülését, illetve hosszú távú haszonként átpozícionálta a város térségben elfoglalt szerepét és vonzerejét.
Elnökségem alatt a közalapítvány az elvégzett beruházásokról minden esetben elkészítette éves beszámolóját, melyet a közalapítvány felügyelő bizottsága el is fogadott.
Elszomorítónak tartom, hogy tizenhárom év elteltével, az a Varga Zoltán Péter, aki hét év alatt mindössze két évfolyamot volt képes elvégezni egy pécsi egyetemen, s vált közben a Jobbik Magyarországért Mozgalom „profi” politikusává, majd megyei képviselőként megélhetési politikussá, rágalmazásával fölösleges munkára kötelezi az érintetteket. Vádjai teljes mértékben megalapozatlanok, hiszen a lakosság részéről a számos alkalommal szóvá tett hálán és elismerésen kívül semmilyen negatív visszajelzés, illetve számonkérés nem érkezett az alapítvány, illetve annak kuratóriumának tagjai felé. Sajnálatos módon azonban egy olyan közszereplő, aki mindezidáig szinte semmilyen módon és eszközzel nem keltette és építette még Dunakeszi jó hírét azzal van elfoglalva, hogy a közösségért dolgozó lokálpatriótákat besározzon.
Erdész Zoltán
Dunakeszi Város Alpolgármestere
