Európa-bajnok lett a magyar U15-ös korfball-válogatott és az U13-as korosztályú Rising Stars korfball-válogatott a Dunakeszin rendezett U15-ös világversenyen.
A sportág 30 éves hazai történetében még soha nem szerzett magyar csapat aranyérmet hivatalos világversenyen. Most viszont egyből kettőt is megszereztek hazánk fiai és lányai a Magyar Korfball Szövetség által rendezett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott, és a VSD korfballszakosztály által szervezett eseményen.
Dunakeszi szempontjából külön öröm, hogy a két válogatottban összesen 9 VSD-s játékos szerepelt: Biriszló Emese, Felföldy Réka, Gál Hanga, Vágó Anna, Vágó Lili, Nagy Zsombor, Sántha Botond, Vida András és Zsombor Dénes, akik közül 4-en első osztályos koruk óta korfballoznak. Ők először iskolai keretekben kezdték, majd csatlakoztak a VSD-hez, onnét pedig a válogatotthoz és az Európa-bajnoki címhez vezetett az út.
Az Eb a pandémia okozta visszalépések miatt a szokottnál szűkebb mezőnyt vonultatott fel, de a színvonal nemhogy csökkent volna az elmúlt évekhez képes, hanem pont hogy nőtt. Sokkal kiegyenlítettebbé vált a mezőny, gyakorlatilag bárki képes volt megszorongatni bárkit. Az 5 ország (Csehország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Magyarország) csapatainak meccseit gyakran csak 1-2 gól döntötte el.
A magyar csapatok a csoportkörből 3 győzelemmel és 1 vereséggel jutottak tovább a rájátszásba, ahol azonban már minden találkozójukat megnyerték, és a döntőben mindkét alkalommal visszavágtak a cseheknek a korábbi vereségért. Ráadásul mindkét csapatunk revansot vett Portugálián is a foci-Eb-ért.
A döntők eredménye:
U15: Magyarország – Csehország 5:3
Rising Stars: Magyarország – Csehország 6:4
Veres Juca szövetségi edző értékelése: „Nem volt könnyű helyzetben a csapat, mivel a járványhelyzet miatt rövid időnk volt a felkészülésre. Ráadásul az utazási korlátozások miatt holland szövetségi kapitányunk, a VSD mentor edzője, Harmen Fonk sem tudott személyesen részt venni a munkában.
Nagyon hálásak vagyunk a csapatoknak, hogy kettőzött odafigyeléssel és energiabedobással dolgoztak, így a felkészülés végére lett egy olyan alapjátékunk, amelyet mindenki elsajátított, így a játékosok jobban megértették egymást a pályán és remekül együtt tudtak működni egymással. 5 klubból állt össze a válogatott keret, így kollégámmal, Vágó Zoltánnal meg kellett találnunk a módját, hogy összehangoljunk a játékosok támadó és védekező akcióit.
Nagyon büszkék vagyunk minden egyes játékosunkra, mert egymásért is küzdve, higgadtan, fegyelmezetten játszottak, és a Csehország elleni vereségek sem szegték kedvüket, sőt: a döntőben extra motivációval léptek pályára, hogy visszavágjanak a korábbi vereségekért.
Kollégámmal együtt nagyon optimisták vagyunk: a most látottak alapján ígéretes évek várnak a magyar korfballra, ez a két generáció még sok örömet fog szerezni a szurkolóknak. Jó lenne, ha mondjuk a 2029-es Világjátékokon is valami hasonlóan kiemelkedő eredményt érhetnénk el velük.”