Második lett az NB II Közép-csoportjában a Dunakeszi Kinizsi futsal-csapata. Matyóka Zoltán a Dunakeszi Kinizsi Futsal Klub elnöke ennek ellenére vagy éppen ezért elégedett a csapat teljesítményével. A sikert amúgy nem érmekben, hanem a fiatalok sportra nevelésében mérik a klubnál.
Az ezüstérem szépen csillog?
Válaszolhatnék egy szóval is, igen, de messzebbről kell kezdenem. Amikor 2011 szeptember 30-án elindult ez az egész futsal itt Dunakeszin, akkor egy közösséget szerettünk volna teremteni. Jöttek a sikerek, volt NB I-es és NB II-es csatunk is. Aztán az NB I-es gárda összeolvadt a Győrrel, de ez már egy másik történet. Ezek után ismét NB II és az új felállás és a történetnek még nincs vége.
Tehát akkor a mostani ezüstérem?
Ragyogóan csillog. Ez az első olyan második helyünk, amelyben fiatal dunakeszis játékosainkat szerepeltetni tudtuk. A régiek és a fiatalok, akiket már mi neveltünk ki, érték el ezt a sikert és Biczi Gábor vezetőedző irányítása meghozta az eredményt.
A bajnokságban volt olyan időszak, amikor 5 ponttal is vezettek, mi történt utána?
A Vác ellen volt egy gyengébb meccsünk, sajnos nem sikerült teljes csapattal kiállni, talán az a kis botlás nem jött jól. De ebből is láthatja, hogy nagyon szoros volt a mezőny és már nem minden rajtunk múlott. Most így alakult.
Cél lett volna a feljutás?
Az mindig cél kell hogy legyen!
Lehet, hogy az NB I túl nagy falat lett volna?
Több mint 40 ezer ember lakik itt Dunakeszin, azt hiszem megengedheti és megérdemli magának a város, hogy legyen egy NB I-es csapata, persze ez sok munkával jár.
Jövőre akkor az NB I a cél?
Az ember mindig előre akar lépni. Mit említettem nagyon komoly utánpótlásunk van. Egész kicsi ovis gyerekektől a felnőttekig kb. 150-en vannak. Nekik elsősorban sportélményt kell adni és hasznos elfoglaltságot. Ez egy közösségformáló közeg. Hétvégén az emberek, mint egy színházba, elmennek megnézni a felnőttcsapatot, gyakran 500-700 ember van a lelátón. Örömmel tölt el, hogy mi már egy esemény vagyunk dunakeszi programtérképén. Ennek tükrében nagyon nehéz meghatározni, hogy kell-e az NB I. A cél, hogy a városban élő gyerekek szeressenek futsalozni és legyen helyük játszani. Az NB I csak hab lenne a tortán.
Ehhez kellene Rudolf Gergely?
Egy ilyen sztárral együtt játszani óriási élmény a fiataloknak. Aki látta őt az alátámasztja ezt a mondatomat. Úgy gondolom, ha Gergőnek vannak még futsalos tervei, akkor azt Dunakeszin valósítja majd meg.
Mennyire elégedett az utánpótlással? Az U15-os csapat remek eredményt ért el, országos bajnokság 2. helye hatalmas siker.
Itt sem a konkrét eredményről akarok beszélni. Azt kell nézni, hogy honnan, hová jutottunk el. Ezzel a korosztállyal 2011-ben én kezdtem el foglalkozni és remek fejlődést értünk el. Az igazi sikert a gyerekek és a szülők kitartása hozta. Ebben a korosztályban megközelítőleg országosan 600 csapatból lettünk ezüstérmesek. Óriásit fejlődtek és tele vannak még ambícióval. Ez az igazán fontos számomra és remélem nekik is.
A döntő is csak egy állomás volt. A tornákon való részvétel az igazi élmény és persze a közösség.
Összeségében minden korosztályunk kiemelkedően teljesített ebben az évben, említeni mindegyiket kell és csak kövessenek minket, meglátják.
Politizálhatunk?
Ha gondolja?
A parlamentben azt pletykálják, hogy Orbán Viktor szólt Szijjártó Péternek a legutóbbi komolyabb sérülése után, hogy egy külügyminiszter ne gipszelt lábbal menjen tárgyalni, magyarán lépjen egy kicsit hátrébb a futsalos élettől, ami a pályát és az edzéseket illeti. Igaz ez?
Én egy klubelnök vagyok, pletyka nem az én asztalom. Ha a külügyminiszter úrnak van ideje, akkor szívesen látjuk. Jelenlétével mindig azt a küzdeniakarást szimbolizálja, amely mindannyiunknak példa lehet. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a sport erősíti a testet és a lelket is. Ez utóbbira pedig ebben a bonyolult világban nagy szüksége lehet.
Tehát akkor a következő szezonban is pályára lép?
Ha lesz lehetősége, akkor minden bizonnyal. Megvan a helye az öltözőben.
Megértem, ő emblematikus alakja a helyi futsalnak!
Az egész város életében fontos szerepet játszik a sport. Dunakeszinek és ezáltal a klubunknak is az a legfontosabb dolga, hogy az itt élő diákokat, fiatalokat itt tartsa. Érezzek magukénak a várost. Játsszanak a város színeiben, legyen az kézilabda, kosárlabda, futsal vagy nagypályás foci. Legyenek büszkék a városukra. Mi ehhez azzal tudunk hozzájárulni, hogy versenyképes körülményeket biztosítunk, így élmény lehet nálunk sportolni. A városházától, úgy érzem, ehhez minden segítséget megkapunk.
