Dunakeszin tizennégy éve működik a Rian 4 you nyelviskola, mely nem csupán nyelvtanfolyamot nyújt, de az országosan megtalálható negyvenhárom TELC nyelvvizsgaközpont egyike. Földes Judittal, az iskola szakmai vezetőjével beszélgetett a Dunakeszi Post.
– Úgy hírlik, ebben a hónapban, májusban vizsgázik a 350 ezredik diák, aki TELC vizsgát teszi le, és ebből az apropóból különleges meglepetéssel is készülnek. Mesélne erről, mi is ez az egész?
Így van, immár 10 éve van lehetőség arra Magyarországon, hogy valaki TELC nyelvvizsgát tegyen. Ráadásul most valóban kerek szám jön: országos szinten 350 ezredik diák teszi le ezt a vizsgát. Miután nehéz nyomon követni, ki is lehet valójában az, akié ez a kerek szám lesz, ezért központilag úgy döntöttek, hogy minden akkreditált vizsgahelyen egy diák vissza fogja kapni a nyelvvizsga árát.
– De mi is valójában ez a TELC vizsga?
The European Language Certificates rövidítése. Ez valójában az Európai Unió területén elfogadott, nemzetközi szintű nyelvvizsgarendszer. A központja Frankfurtban van a mai napig. Az egységes rendszer bevezetésének a célja az volt, hogy az Unió területén ezt a bizonyítványt felmutatva gyakorlatilag mindenki tudni fogja, hogy milyen szinten is beszéljük az adott nyelvet. Ennek hat fokozata van, ám Magyarországon ebből csak négy szinten lehet vizsgázni.
– Mi ez a hat, illetve négy szint, és milyen valódi tudást takarnak?
Nos más országokban az A1, A2, B1, B2, C1 és C2 szint létezik. Az A1 szint az, amikor alapvető dolgokat el tudunk mondani magunkról, vagy le tudunk foglalni egy szobát, esetleg egy repülőjegyet. Ennél egy kicsivel magasabb szint az A2, amit, ha azt tervezzük, hogy külföldön szeretnénk munkát vállalni, akkor ezt már sok helyen elfogadják. Ahogy a népi nyelv mondja: ezen a szinten már nem tudnak eladni minket külföldön. Azonban csak az A2 szint létezik a magyar vizsgarendszer szerint, és ez a legalacsonyabb szintű TELC vizsga, amit akkreditáltak Magyarországon. A B1-es a következő szint, ami alapfokú nyelvvizsgának felel meg. Ezt követi a B2-es szint, ami a középfokú nyelvvizsgának feleltethető meg, majd a C1-es, ami pedig felsőfokú nyelvtudást takar. Végül más országokban létezik a C2-es szint is, ami már egy egészen magas szintű nyelvtudást takar.
– És miben másabb ez a nyelvvizsga a sokat emlegetett Rigó utcai nyelvvizsgánál?
A TELC, amellett, hogy nemzetközi szinten elismert, elsősorban beszéd- és kommunikáció szintű nyelvtudást tükröz. Míg a Rigó utcai nyelvvizsga során közel 60%-a nyelvtanra épül, addig a TELC esetében ez mindössze 20%. De más maga a menete is a vizsgának. A TELC esetében nem a vizsgáztatóval kell szóbeli vizsgát tenni, hanem egy másik vizsgázó társunkkal kell beszélgetnünk kötetlenül, akivel közel hasonló tudásszinten vagyunk. Amellett, hogy így könnyebben megértik egymást a vizsga során, kevésbé stresszes is. Ami pedig az írásbelit illeti, nincs fordítás, kevesebb a nyelvtani feladat, inkább azt méri fel, mennyire képes kifejezni magát egy adott nyelven. Külön érdekes, hogy az írásbeli feladatokat nem is Magyarországon, hanem a frankfurti központba eljuttatva javítják ki és értékelik. Mindenesetre a cél mindig az: ne bemagolják a tételeket, hanem arra tudják használni a nyelvet, amire kell.
– Mennyire igaz az a mondás, miszerint ha valaki beszél egy nyelvet, attól még nem biztos, hogy képes letenni egy vizsgát?
Maximálisan igaz, ez teljes mértékben így van, éppen ezért is szervezünk olyan tanfolyamokat, melyek kifejezetten a vizsgákra készítenek fel. Hiszen ott van például egy egyszerű levél megírása, aminél nézik, helyesen van-e megadva a címzett, a levél tárgya fel van-e tüntetve, a dátum jól szerepel-e. Ezt pedig külön meg kell tanulni, hogy is kell, hiszen ez egy formális szokás valójában. Nálunk azonban nem csak a diákok tanulnak, hiszen a tanárainknak rendszeresen tartunk órákat, ahol nekik is el kell sajátítani a vizsgafeladatok felépítését, hogy ezt a tudást módszeresen tovább tudják adni.
– Hány éves korig érdemes nekivágni egy nyelvvizsgának, avagy arra felkészítő tanfolyamnak?
Akárhány évesen érdemes. Érdekes jelenség például, hogy egyre több nagymama és nagypapa korban lévő ember iratkozik be hozzánk. E mögött pedig az a jelenség áll, hogy egyre több fiatal külföldön köt házasságot, és ilyenkor adódik a helyzet: szeretnének szót érteni a vejükkel, menyükkel és az unokáikkal is, amikor találkoznak. Gyakran egy év alatt elsajátítják azt a szintet nálunk, ami után már képesek beszélgetni egymással.
– Mennyi idős a tipikus korosztály, aki az önök nyelviskolájába jár?
Jellemzően a negyven alattiak jönnek zömmel. Ők gyakran a külföldi munkavállalás céljából. Ők már gyakran fél év tanulás után nekivágnak a világnak.
– Ez azért is izgalmas, mert az ő korosztályuk már kötelezően két nyelvet tanul az iskolákba. Vajon miért nem elég az a tudás, amit ott próbálnak átadni?
Rendszerint nem kapnak erős oktatást, aminek több oka is van. Sokszor emlegetik azt, hogy milyen nehézséget jelent, hogy viszonylag gyakran cserélődik a tanár, és az új oktatóval mindig újra és újra kezdik, így pedig nem haladnak. Emellett ott van az is, hogy a tanárok felé nincs olyan elvárás, nyelvvizsgához nem kötik a képzés kimenetét, és nincsenek motiválva sem.
– Ezzel szemben önöknél?
Nálunk van elvárás, mégpedig a sikeres nyelvvizsga. Persze ehhez minden eszközt és segítséget megadunk. Ezek lehetnek eszközök, nyelvkönyv, kivetítő, audioeszköz. Emellett szerencsére törzsgárdánk van, minden tanárunk évek óta nálunk tanít. Mint említettem, számukra újabb és újabb kurzusokat szervezünk, hogy mindig tudják, melyek a legfrissebb vizsgaelvárások. Emellett pedig nagyon jó a hangulat a nyelviskolánkban, csak kiscsoportos oktatás zajlik, maximum 8 fővel.
– Melyik a legkönnyebben elsajátítható nyelv? Vagy elég az angolt megtanulni, és kinyílik a világ?
Nos, azt mondják, az eszperantó nyelvet a legkönnyebb elsajátítani. Emellett sokaknak az angol A2, B1 szint is könnyebb lehet, hiszen sokan ezen a nyelven hallgatnak zenéket. Ami tény: az angol nyelvvel Európa szerte jól meg tudjuk értetni magunkat, hiszen sokan beszélik ezt a nyelvet.
