Emléktáblát avattak a Sajdik-ház neves tagjainak a Tóth Mariska Hagyományőrző Alapítvány szervezésében vasárnap.
Sajdik Sándorról, feleségéről, fiaikról, Ferencről és Sándorról emlékeztek meg egy táblával a Sajdik- háznál. Az ünnepségre eljött a Kossuth-díjas Sajdik Ferenc karikaturista is.

Az ünnepségen először a sokszoros bajnok zsokéről tartottak egy kissé csapongó, kocsmát és lósportot emlegető, de hitelesnek tűnő beszámolót. Ebből megtudhattuk, hogy Sajdik Sándor 18 évesen nyerte meg első versenyét. Nyereményeiből vette meg a ma is álló házat.

“Bennem háborog az ebéd, az elején látom a leghitványabb gebét” – Romhányi József Lóverseny című versét is meghallgathatták az egybegyűltek.
Az ünnepség után a városházán Gyerekkorom Dunakeszije címmel nyílt kiállítás a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, valamint debütált a művész Dunakesziről szóló kötete is.

A Kossuth-díjas művészt Dióssi Csaba polgármester is köszöntötte. A grafikus a városnak adományozta azt a 30 művét, amelyeket 1941 és 1969 közötti dunakeszi életükről és a városról készültek 2021-ben.