6 év, 5 gyerek, egy ház – ez Erika eddigi dunakeszi története. Orvos férjével és gyerekeivel 2012 decemberében költöztek városunk tóvárosi részébe. Mint mondja, Budapest zsúfoltsága után felüdülés Dunakeszin lakni.
Amikor nagyon ritkán bemegyek Budapestre, mintha egy másik világba csöppennék – mondja szinte azonnal Mihályné Kintzli Erika, pedig csak arról kérdeztem, hogy mikor döntöttek Dunakeszi mellett. A harmadik babájukat várva kerestek maguknak kertes családi otthont. Kérdezem, miben különbözik egy budapesti lakópark egy dunakeszitől, hiszen a Tóvárosban laknak. A régi lakóhelyünkön már a két gyerekkel is csodabogárnak számítottunk, nemhogy az öttel. Itt nagyon jó a közösség, szuper helyi programok vannak, a legjobb döntés volt, hogy ideköltöztünk – kapom az egyértelmű választ.
Erika, ha az ön szemével néznénk a városra, mit látnánk Dunakesziből? Mi az, amitől egy kisgyermekes édesanyának a mindennapjai könnyebbek itt, és mire lenne szüksége ahhoz, hogy még komfortosabbnak érezze a városban az életét?
Hogy mit látna – kérdez vissza nevetve – egy élhető, szerethető emberléptékű kisvárost, és saját bőrömön a mindennapokban érzem a törekvést arra, hogy teljesebb életet tudjak itt élni a családommal. Adottak helyben a kulturális lehetőségek, a sport, a helyi rendezvények, amelyek apróságnak tűnnek, de javítja egy hozzánk hasonló család közérzetét.
Nyilván tudom, hogy az agglomerációs települések polgármestereinek komoly fejtörést okoz, hogy a rohamos népességnövekedést bírja a település infrastruktúrával, úthálózattal, intézményi ellátottsággal – szerintem ebben nem is állunk rosszul Dunakeszin.
Mint végzett orvos az egészségügy okán vannak kétségei – folytatja. Úgy érzi, még több gyerekorvosra volna szükség.
Végül így összegez: ha azt kérdezi tőlem, mondjak olyan területeket, amelyen változást, fejlődést várok, azt mondanám: helyi közlekedés és az orvosi hálózat fejlesztése, amiben előre kellene lépnie a városnak.
Kíváncsian várja, hogy mik ezekkel kapcsolatban a városháza tervei, lépései a következő egy-két évben.
Megszólítottság okán ezek után megkérdezzük Dióssi Csaba polgármestert.
[message_box title=”” color=”blue”]
Egyértelmű Erika első kérdése. A helyi közlekedés és az orvosi hálózat fejlesztésével kapcsolatban mik a városháza tervei, lépései?
Valóban egyértelmű kérdés – kezdi válaszát halvány mosollyal az egyébként következetes és kissé szigorú polgármester, aki azonnal a közepébe csap, kezdi a konkrétumokkal:
a helyi közlekedést két irányból közelítjük meg. Első cél, hogy csökkentsük a városon áthaladó forgalmat. Ezért építjük az M2 és a főút közötti összekötő szakaszát, amelytől azt várjuk, hogy a Göd felől érkezők nem Dunakeszin keresztül fognak közlekedni, hanem felmennek az autópályára, amely már komoly csökkentése lesz a városi terhelésnek. Másik fejlesztés, hogy az M2-ről plusz egy lehajtó épül, mégpedig a Kossuth Lajos utcára, amely szintén a városon áthaladó forgalmat fogja érezhetően csökkenteni. Van a közlekedésfejlesztésünknek egy másik pillére, ez pedig a helyi tömegközlekedés. 2010 előtt 1 helyi busz volt. Ma 3 helyi busz segíti a közlekedést. Ennek természetesen örülünk, a helyi lakosság is pozitívan jelzi vissza számomra a változást, de nem lehet hátra dőlni. Most azon dolgozunk, hogyan tudunk beilleszteni még egy helyi járatot, hogy a kevésbé lefedett területeket is bevonjuk a tömegközlekedésbe.
Az agglomerációs települések polgármesterei jól körvonalazható problémákkal találják szembe magukat – vetem közbe. Ilyen az öt gyermekes édesanya, Erika felvetése is, ami az egészségügyi ellátást illeti a megnövekedett népességszám miatt. Ha jól tudom, eredeti szakmáját tekintve mérnök és közgazdász. Mit mond a mérnöki agya és mit mond a közgazdász?
Elsősorban családapa vagyok, másodsorban településvezető és csak harmadsorban mérnök-közgazdász. Igazából mindegy is melyik szerepemből nézek a kérdésre, a feladatot látom és a cél nem lehet más, minthogy amikor betegként kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, gyors, korszerű és kulturált körülmények között, lakóhelyünkhöz közel lássanak el minket. Ezért is döntött Önkormányzatunk úgy, hogy a ciklus végére felújítjuk az összes meglévő orvosi rendelőnket, továbbá ahogy a helyiek ismerik, a Frédikevill helyére építettünk egy újat a Széchenyi utcába.
Lecseréltük a sokat és joggal kritizált tüdőszűrő gépet. Most indul az Egészséges Budapest program, amihez csatlakozni tudtunk, melynek keretében állami segítséggel felújítjuk, bővítjük a Szakorvosi Rendelőintézet épületét, új pszichiátriát építünk, új orvosi műszereket vásárolunk és a jelenleg 60 fős parkolót közel 200-ra bővítjük.
Mivel azt kérdezte, mit látok ebből közgazdászként, azt tudom mondani, hogy ezeket a fejlesztéseket nagyon szigorú költségvetési gazdálkodás mellett bonyolítjuk, a város költségvetése ilyen mértékű beruházások mellett is stabil, hitellel nem terhelt.
Végül szóba kerül a gyermekorvosi ellátás, ami nem is csoda, hiszen Dunakeszi a legnépszerűbb agglomerációs település a családosok számára.
Szerencsés település vagyunk – kezdi a polgármester, sok gyerek születik, emiatt a gyermekek egészségügyi ellátása is kiemelt és bonyolult feladat. Erika is jelezte ez irányú fejlesztési igényét, amit természetesen megértek.
A szülők helyzetét két intézkedéssel szeretnénk könnyíteni: egyrészt vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy újabb gyermekorvosi körzetet alakítsunk ki. Ezen felül épp a hónapban kezdeményeztünk a házi- és gyermekorvosokkal egy szakmai fórumot, ahol a várakozási idő ésszerűsítését kértem a szakemberektől. Két fejlesztési irányt jelöltünk ki: online időpontfoglaló rendszer bevezetését, illetve beteghívó rendszer kialakítását. Minkettő fontos a helyi családok számára.
Úgy beszél erről a területről, mintha szívügye lenne. Ezt kiemelt fontosságúnak tartja Dunakeszin?
Nekem minden szívügyem Dunakeszin, minden, ami továbbfejleszti, gazdagabbá, boldogabbá teszi városunkat. Legközelebb, szívesen beszélek másról is.
Szaván fogom fogni…[/message_box]
