A nemzetté válás egységéről és arról, hogy a németség is egyetértett az 1848-as 12 pont követeléseivel a korabeli Magyarországon beszélt Pethő Krisztián a március 15-ei ünnepségen. A Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagja szerint a közös problémák megoldását célzó 1848–49-es forradalom és szabadságharc fordulatot hozott a svábok, németek és magyarok közeledésében.
Történelmi visszatekintésében Pethő Krisztián arról beszélt a március 15-ei dunakeszi ünnepségen, hogy a 150 éves török pusztítás után betelepített svábok a keresztény kultúrával lettek a magyar nemzetállam alkotó részei hasonlóan a többi itt élő nemzetiséghez, akik az 1848 szabadságharcban a magyarokkal együtt harcoltak a Habsburg császári hatalom elnyomása ellen. Mondatai csipetnyi aktualitást is adtak a mai politikai folyamatoknak, ami a betelepülést és migrációt illeti.
Ezt azokkal a mondatokkal is megerősítette, ahogy a Magyarországra érkező svábokat jellemezte: Az asszimiláción még innen lévő svábok a közös haza szeretetén alapuló áldozatkészsége, hazafisága, a szabadságáért folytatott harc vállalása az első jele a magyar nemzeti identitás befogadási hajlandóságának.
A 48-as harcoknál fontosnak tartotta kiemelni, hogy Görgei Artúr szepességi szász volt, Klapka György bánáti német család sarja, Vetter Antal, aki legyőzte Kishegyesnél Jellacsics hadtestét szintén német származású volt.
Ezek után számos hasonló példát sorolt, majd a végén egyértelműsítette, március 15-ét a magyarországi nemzetiségek ugyanúgy sajátjukként ünneplik, mint a magyarok. Történelmi és erkölcsi kötelességünk hogy azt a nemzeti összefogást, ami erőt, adott példaként tanítsuk. A magyarságnak akkor és most is öntudatra kellett és kell ébrednie, a függetlensége mellet. Önálló nemzetnek kell lennünk, mert ez a megmaradásunk záloga – zárta ünnepi beszédét a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyik legaktívabb tagja.
Ezek után a városi közélet szereplői virágokat helyeztek el a forradalom emlékművénél.
