Egy hét után három mondatos válasz érkezett egy kormányhivataltól. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a dunakeszi hajléktalan ellátásról kérdeztük. Nem csalódtunk, azt kaptuk, amit vártunk.
A hivatalok packázásának próbáltunk utána járni a dunakeszi hajléktalanok ügyében. Mint azt korábban megírtuk, jelenleg szabálytalanul működik a hajléktalanok nappali melegedője. Bár az önkormányzat megpróbálta az éjszakai melegedőt üzemeltető egyesületet (Myrai) megbízni ezzel, a kormányhivatalok több hónapos időhúzása miatt ezt még nem sikerült megvalósítani.
Az ügyben kulcspozícióban lévő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a Post is megkereste. Az alábbi kérdéseket tettük fel nekik:
- Mikor érkezett meg a hivatalhoz a Myrai Vallási Közhasznú Egyesület kérelme, amely Dunakeszi nappali hajléktalan melegedőjének üzemeltetéséről szól?
- Mi kell ahhoz, hogy az önkormányzattal kötött szerződése után a Myrai megkapja az engedélyt (befogadás) Dunakeszi nappali hajléktalan melegedőjének üzemeltetésére?
- Mit szólnak ahhoz, hogy jelenleg az önkormányzat üzemelteti, de erre nincs engedélye miután a Vöröskereszt felmondta a szolgáltatást?
- Mikorra kaphat hivatalost választ a Myrai ebben az ügyben?
- Az önök adatai szerint a július 10-én kelt Myrai-kérelem mióta időzik önöknél, ha még önöknél van? Ha már nincs önöknél, akkor kérem tájékoztasson, hogy hivatali szempontból hol van a kérelem?
A következő választ kaptuk:
Hivatkozással az október 19-i megkeresésére, Farkasné Farkas Gyöngyi főigazgató nevében és megbízásából az alábbi tájékoztatást adom:
A Dunakeszi nappali hajléktalan melegedőjének üzemeltetéséről szóló kérelem elbírálása folyamatban van. Folyamatban lévő ügyről, annak lezárultáig bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni a sajtó számára. A hatályos szabályozás alapján azonban általánosságban elmondható, a hajléktalan személyek nappali ellátásának biztosítása minden 10000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat számára kötelező feladat, amelyhez a forrást a központi költségvetés biztosítja.
Üdvözlettel: Pőcze-Wester Marianna, kommunikációs munkatárs
Mit is mondhatnánk erre? Köszönjük a választ, nem lepődtünk meg!