Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet – Orbán Viktor az állami rádióban jelentette be.
Az akcióhét meghosszabbítása mellett úgy érvelt a kormányfő, hogy “a zárás csak lassítás, a megoldás a harmadik oltás, arra is szükség van, hogy az emberek betartsák a korábban elrendelt védelmi intézkedéseket”.
Csütörtökön megjelent az első nagy magyarországi tudományos kutatás a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon.
A védőoltás 88-98 százalékra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, és 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben.
A kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte. A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát mérték fel az intenzív harmadik hullámban: két mRNS vakcinát, a Pfizer-BioNTechet és a Modernát, egy inaktívált vakcinát, a Sinopharmot és két vektor vakcinát, a Szputnyik-V-ét és az AstraZenecát.
A Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1,5 millió főnél 90,63 százalékos az eredményesség, tehát ezen oltással 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során. Ugyanez az eredmény a Modernával beoltott 223 ezer polgár esetében 93,65 százalék, az Astra-Zeneca oltást kapott 304 ezer fő esetében 88,25 százalék, a Szputnyik-V oltás esetében 97,52 százalék. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Szputnyik vakcinával beoltott 820 ezer magyar állampolgár több mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink. A Sinopharm vakcina eredményessége is magas, 87,85 százalék.
Az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, és ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban. Tehát nem jelenthető ki, hogy a Szputnyik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, ami a nemzetközi irodalom alapján várható.
Címlapfotó: MTI/Rosta Tibor
