Minden középiskolába eljut, 1700 diákot megmozgat az Eötvös József középiskolai szónokverseny, amely Magyarország legjelentősebb ilyen versenye. Az ELTE, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Magyar Nyelvőr alapítvány szervezik, az elmúlt hét végén tartották a négy területi döntőt. Ezek egyikének helyszíne Dunakeszi volt. Bóna Judit főszervezőt kérdeztük.

– Ez a legnagyobb és legrégibb szónokverseny középiskolásoknak. Van-e, ami évről évre változik és van-e, ami állandó benne?

– Tíz éve létezik ez a szónokverseny, most van pont a jubileumunk. Ami a kezdetektől állandó, az a feladat típusa, a lebonyolítás menete. Ami pedig változik, az az, hogy idén például már határon túli diákokat is fogadunk a döntőben és hosszú idő után most először vidéki helyszíneken is voltak regionális döntők – Dunakeszin és Székesfehérváron.

– Kik versenyeztek Dunakeszin?

– Négy régióba osztottuk be az ország különböző középiskoláiból jelentkező versenyzőket. Volt egy nyugat-magyarországi döntő, egy Pest megyei és észak-nyugat-magyarországi – ez volt Dunakeszin, volt egy kelet-magyarországi, ezt Budapesten rendeztük meg és volt egy fővárosi.

– Milyen feladatot kellett végrehajtani? Van egy kötelező szöveg, vagy maguk választanak a diákok?

– Ennél nehezebb ez a verseny, mert hogy rögtönözniük kell a diákoknak. Megérkeznek a verseny helyszínére, ott van egy rövid megnyitó és utána kihúznak egy sorszámot.

Elvonul az első versenyző egy külön szobába, ahol kap egy idézetet. Négy-öt perc múlva megy a következő versenyző, ő megkapja ugyanezt az idézetet és így tovább.

Mindegyiküknek pont 30 perce van a felkészülésre. Ez alatt a 30 perc alatt kell az idézet alapján beszédet rögtönözniük és azt elmondaniuk a zsűrinek.

– Hányan vettek részt a regionális döntőkön?

– 98-an neveztek be, a fővárosból a legtöbben, 30-an. Dunakeszire 18-an jutottak el.

– Hol volt és milyen volt a dunakeszi a helyszín?

– A Radnóti Miklós Gimnázium vállalta a szervezést, a főszervező Jeneiné Nagy Tünde tanárnő volt. Csak jót hallottunk onnét vissza. Egyrészt kitöltettünk egy kérdőívet, akik ezt visszaadták,

nagyon-nagyon dicsérték a vendégszeretetet, a szervezést, azt, hogy mennyire szép az iskola, mennyire jól felszerelt, hogy tényleg nagyon flottul ment az egész verseny.

Úgy hogy nagy örömmel mentek oda. A zsűri tagjai is azt mondták, hogy ők is nagyon jól érezték magukat.

– A zsűriben kik vannak?

– Ugyanazon a napon volt mind a négy régióban a verseny, három – három szakember volt mindegyik zsűriben. Mindig vannak újak, fiatalokat is megpróbálunk bevonni, és mindig vannak régi zsűritagok – egyrészt olyan egyetemi oktatók, akik jártasak a retorikában, a stilisztikában, illetve már régóta részt vesznek anyanyelvi versenyek lebonyolításában. Másrészt be szoktunk vonni középiskolai tanárokat, fiatal kutatókat, így aztán mindenféle szempont érvényesülhet az értékelésnél. A végső döntőben a zsűri elnöke Kiss Róbert Richard, aki média-szakember. A dunakeszi verseny elnöke Dr. Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész volt. Ő nemcsak a tudomány, hanem az előadóművészet oldaláról is tudta figyelni a diákokat.

– Mire figyelnek a zsűritagok, mit pontoznak?

– Két nagy szempont van és mindegyiken belül vannak kisebb szempont-rendszerek. Az egyik a tartalom, hogy a beszéd mindenképpen legyen meggyőző, legyenek érvei a versenyzőnek és jó, ha mond valamilyen példát, tud valamilyen idézetet. Legyen felépítése annak a beszédnek, eleje, közepe, vége. Másrészt pedig

a formát nézik, a nyelvi megformáltságot, a szóhasználatot, a szókincset, azt, hogy hogyan áll ki a közönség elé az induló.

Hogyan beszél, milyen hangerővel, a dallam is számít és nyilván az is szerencsés, ha nem beszédhibás egy szónok.

– Milyenek voltak a versenyzők?

– Kreatívak, élmény volt hallgatni őket. Nagyon nehéz volt a döntés, mert annyira ügyesek voltak a diákok, hogy csak hosszan tartó megbeszélésen dőlt el a verseny után, hogy ki jusson tovább. Volt két dunakeszi versenyző is, de sajnos ők nem jutottak be a kárpát-medencei döntőbe.

– Most először lesz ilyen és nem országos döntő. Honnét jönnek diákok a határon túlról?

– Most először fő támogató a Magyar Nyelvőr Alapítvány és velük egyeztetve a jubileumi versenyre Erdélyből fog érkezni négy diák, a Felvidékről jön versenyző és Kárpátaljáról.

– Dunakeszin, Székesfehérváron és Budapesten is ugyanazt az idézetet kapták a területi döntőkben a versenyzők?

– Igen.

– Mi volt ez?

– Platón egy mondata: Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.

– Mikor lesz a nagy döntő?

– Április 14-én.