A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény legújabb fejlesztése egyszerre modern és közösségi: 15 állomásból álló, QR-kódos audioguide-rendszer segíti mostantól a látogatókat, hogy saját tempójukban hangfelvételeken keresztül ismerjék meg Dunakeszi múltját. A gyűjtemény eddig is izgalmas volt, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően trendi is.

“A XXI. században a látogató nemcsak azért jön a múzeumba, hogy megnézze a tárgyakat egymás után, hanem hogy tanuljon, közösségi élményt szerezzen és elmélyüljön a város történetében” – mondta Kerekes Dóra, a gyűjtemény vezetője. A fejlesztés lényege, hogy bárki egyszerűen a saját telefonjával külön alkalmazás letöltése nélkül hallgathatja meg az egyes témákat – elég beolvasni a kihelyezett QR-kódokat.

A hanganyagokat Altsach Gergely, Babják Annamária, Gyombolai Bálint és Kerekes Dóra szólaltatták meg, mindannyian önkéntes, pro bono alapon.

Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere az átadón kiemelte:
“A közös történelmünk ismerete az egyik legfontosabb kovász, ami összeköt minket. Igazi dunakeszivé az tud válni, aki hagyja, hogy ez az egész átjárja, ebben sokat segít a helytörténet megismerése.”

Tisztelgés a város előtt

A projekt nemcsak technikai újítás, hanem egy közösségi összefogás eredménye is. A felvételek Gyombolai Bálint irányításával készültek, aki szerint a munkafolyamat igazi tanulási élmény volt:

“A szövegek felolvasása teljes koncentrációt igényelt, hiszen minden apró részletre figyelni kellett. Sokkal mélyebben ismertem meg Dunakeszi történelmét, mint korábban bármikor.”

Gyombolai Bálint többek között a Dunakeszi Városi Vegyeskar karnagya, több dunakeszi projekt résztvevője, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia munkatársa

Altsach Gergely arról mesélt, miért érezte fontosnak, hogy részt vegyen a projektben:


“Mint tősgyökeres dunakeszi, valahogy feladatomnak éreztem, hogy segítsek. Egykori pedagógusként és a kultúrában dolgozó emberként is fontosnak tartom, hogy ebben a projektben aktív résztvevő legyek.”

Altsach Gergely régebben a Bárdos iskolában is tanított, jelenleg a Budapesti Operettszínház társulatának tagja


Gergely személyesen is kötődött a témákhoz: “Nekem nagyon közel áll a szívemhez például a lakodalom, azt a részt is én mondtam fel. Sok alkalommal voltam vőfély, szeretem ezeket a régi közösségi együttléteket. A másik téma a gyermekkor volt, mert keresztény emberként ez is közel áll hozzám: hogyan élték meg a dunakeszi családok az új jövevény érkezését.”

Babják Annamária színművésznő szintén szoros kapcsolatban áll a helytörténeti gyűjteménnyel és vezetőjével:
“Kerekes Dórival akkor ismerkedtem meg, amikor átvette a gyűjtemény irányítását, és azóta nagyon jó a kapcsolatunk, mondhatnám, barátsággá alakult. Bármilyen felkérés jön tőle, az számomra nagy megtiszteltetés, és mindig örömmel vállalom.”

Babják Annamária színművész saját és színjátszó csoportjának előadásaival is többször kápráztatta el a dunakeszi közönséget

A feladat ezúttal is közel állt hozzá:”A régi népszokásokról, Dunakeszi régi történelméről kellett beolvasni részleteket, ami számomra nagyon érdekes és izgalmas volt.” Annamária több, a múlthoz kapcsolódó projektben is részt vett korábban: “A Babják Színjátszó Stúdióval előadtuk a Régi keszi történeteket is, Dóri könyve és Sipos Karcsibácsi gyűjtése alapján. Most pedig a Tündérkaland című meséjét dolgoztuk fel a nyári táborban, amit december 14-én újra bemutatunk a művelődési házban.”

A színművésznő szerint az audioguide is a lokálpatriotizmus része: “1993 óta élek a városban, és most már több mint három évtizede úgy érzem, hogy nagy szeretettel tartozom Dunakeszinek.

Ezzel a munkával is szerettem volna tisztelegni a város előtt.” 

A 15 hanganyagból álló sorozat mintegy egyórás felfedezőútra hívja a látogatókat, akik így valóban “hangban élhetik át” Dunakeszi múltját. A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény hétköznapokon 9 és 15 óra között látogatható, előzetes bejelentkezéssel a helytortenet@dunakeszi.hu e-mail-címen vagy a 06-78/669-089 telefonszámon.

Előző cikkÚjabb rollerlopás