Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró ezúttal Austerlitzbe, a napóleoni csata helyszínére kalauzolta el a Világszám hallgatóit. Cikkünk végén VIDEÓ.
A napóleoni csata újrajátszása Austerlitzben egy hatalmas látványosság, ahol a szemünk előtt elevenedik meg a régi festmények világa. A telefonom által készített és a kamera felvételei is jól visszaadják a hangulatot: a korabeli leírásokból tudjuk, hogy nem csak a katonák öltözete, hanem a külső környezet és a fényviszonyok is hasonlóak voltak, mint a csata idején. Több, mint 1000 hagyományőrző vett részt idén is az újrajátszott csatában. Nagyon sok helybeli, hiszen ez a legfontosabb esemény a környék életében, de turisztikai szempontból is sok-sok ezren érkeznek rengeteg helyről, Franciaországból, Németországból, Ausztriából, és hát voltunk mi is magyarok bőven – kezdte beszámolóját dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró.
Az austerlitzi csata a 3 császár csatája volt, ami végül Napóleon legfényesebb győzelmével zárult, a francia császár rommá verte az osztrák és az orosz uralkodó csapatait 1805-ben. Az austerlitzi csata számokban mérve is egy hatalmas ütközet volt. A szövetségesek 40 000 emberrel indították meg a fő támadásukat a délen elhelyezkedő francia jobbszárny ellen, azzal a szándékkal, hogy azt elvágják Bécstől. Miközben Davout marsall 10 500 főnyi hadteste makacs ellenállást tanúsított ezzel a támadással szemben, és visszaverte a melléktámadást, amelyet a szövetségesek intéztek az északi szárny ellen, Napóleon császár Soult marsallt 20 000 gyalogossal megindította a domboldalnak, hogy a pratzeni magaslaton felálló gyenge szövetséges középhadat összezúzza.
Soult elfoglalta a fennsíkot és meg is tartotta a szövetségesek visszafoglalási kísérleteivel szemben annak a 25 000 főnyi erősítésnek köszönhetően, amit Napóleon küldött neki a tartalékból. A szövetséges erőket csakhamar kettészakították és a fennsíktól északra és délre is nagy erőkkel támadást indítottak. Ennek eredményeképpen a szövetséges haderőt megfutamították. A veszteségek is óriásiak voltak: nagyjából nyolcezer halott a francia és mintegy húszezer a másik oldalon.
Az austerlitzi csatát megelevenítő hadijátékokon elképesztő volt látni, ahogy elkezdődnek a sortüzek, mindent betölt a gomolygó füst, megindulnak a lovas és gyalogos katonák. Egy körülbelül 10 kilométeres területen zajlottak egykor a harcok, tehát azt kell mondanom, hogy Napóleon valóban zseni volt, átlátta ezt az egészet és nagyon jó döntéseket hozott, hiszen komoly teljesítmény átlátni a teljes területet, a különböző hadosztályok mozgását – mondta dr. Kiss Róbert Richard.
Az Austerlitzbe látogató magyarok jelentős része ezt követően a székely határőrezredek telnicei emlékművéhez ment, ahol Csikány Tamás, a Kodolányi János Egyetem professzora vezetésével koszorúzták meg a kopjafákat. A megemlékezésen részt vettek az egyetem hallgatói, akik az oktatókkal közösen később a tömegsírokat is megtekintették, ahol Csikány Tamás elmondta: 2600 székely harcolt Napóleon ellen, az osztrák császár oldalán, közülük többen haltak itt meg, mint a madéfalvi veszedelem idején.
A csata helyszíne Morvaország, Olmütz és Brünn morva nagyvárosok bűvöletében van Austerlitz, itt is lehet szállást foglalni. Érdemes időben intézkedni, mert rengetegen érkeznek megnézni a hadijátékokat, ami nem csak a csata helyszínén zajlik, hanem a mellette lévő kastélyparkban is, ami karácsony közeledtével a karácsonyi vásárok otthona is, ezért azokat is érdemes megnézni, ha arra járunk – tanácsolta a turisztikai szakújságíró.
