A Szent István parkban helyezték ki Dunakeszi első közösségi komposztálóját. A háromrekeszes, hét köbméteres hulladékgyűjtő célja a háztartásban keletkező lebomló zöldhulladék hasznosítása.
A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben örültek az ötletnek, de komoly aggályok is merültek fel a komposztálóból áradó szag miatt. Most ez még nem jelentős, de többen félnek attól, hogy a nagy nyári melegben kifejezetten kellemetlen lesz. Az odaszállított zöldhulladékot szemlátomást időnként lefedik földdel, de hogy ez elég lesz-e a megoldáshoz, azt még nem tudni.
A tároló oldalán felsorolták, hogy mit lehet itt elhelyezni, például banánhéjat igen, citrushéjat nem. Ez utóbbi pontos okát senki nem érti. Ennek ellenére a komposztálóban rengeteg a narancs-, illetve citromhéj.
És most hallgassanak meg néhány dunakeszit az egy hónapja kihelyezett gyűjtőről:
“Én nem hoztam semmit, mert nálunk ugye a tengerimalac megeszi a zöldséget, a kutya a másik maradékot, a kávézacc megy a kiskertbe, így minket ez nem annyira érint.”
“Egyszerűen nem értem, itt fog büdösödni egész nyáron, jönnek rá a legyek.”
“Szerintem ez ötlet jó, de, hogy jó helyen van-e, az kérdés.”
“Gondolja, hogy valaki majd szét fogja választani a banánhéjat és a citrushéjat?”
“Meg kell adni a lehetőséget, meg kell várni, hogy mi lesz belőle – elméletileg nagyon jó ötlet.”
“Majd nyáron kérdezze meg, amikor bűzölög.”
“Én almahéjat hoztam.”
“Nagyon helyes.”
“Örülök, hogy van, bár őszintén: amikor elkezd sütni a nap, már most is elég büdös, de bízom benne, hogy ezt kezelni fogják.”
