A Tekerős gyerektáncház már négy éve készül havi szinten programokkal a helyi családoknak, családosoknak. Most vasárnap, március 3-án különleges Farsangi mulatsággal várják az érdeklődőket – kicsiket és nagyokat – a város főterén, A Kávéházban.
A szervezők – Farkas Szilárd és felesége, Farkas-Mezei Zsófia – célja, hogy a gyerekekkel és szüleikkel egyaránt megismertessék és megszerettessék a népzene és a népművészet világát. Ezért aktív részvételére számítanak minden tevékenységben, legyen szó kézművességről, – ami régi népi mesterségeket igyekszik feleleveníteni, és a természetes anyagok használatát helyezi előtérbe, – vagy táncról, népdal tanulásról, népi játékról. Farkas-Mezei Zsófiával beszélgettünk.
Hogyan vetődött fel maga az ötlet, hogy rendszeres alkalmakkor tartanak programokat? Hogyan indult az együttműködés A Kávéházzal?
2014. decemberében a Tekerős Barátok adventi koncertet adott a Szent Mihály- templomban. Az A Kávéház akkori tulajdonosa ott figyelt fel az együttesre, és meghívta őket, hogy tartsanak egy táncházat. Férjemet, Farkas Szilárdot kereste meg (ő a zenekar tagjai közül a helyi lakos, a koncertet is rajta keresztül sikerült megszervezni Kozsuch Zsolt atyával). Az első alkalmat több is követte, majd kialakult a havi rendszeresség. Jómagam a 2016-os évtől kapcsolódtam be aktívan; kézműves foglalkozással kiegészítve a programot.
Miért előnyös egy főtéri kávézóban tartani a rendezvényeket?
A kávézónak van egy sajátos hangulata, ami többet ad, mintha egy iskolában vagy egy művelődési ház termében tartanánk a táncházat. A tánc és népi játék vagy a kézműveskedés között adódó szünetekben lehetőség van inni egy kávét, a gyerekeknek télen forró csokit, nyáron limonádét. Év közben az emeleti térben, míg a jó idő beálltával a fedett teraszon vagyunk. Utóbbi esős idő esetén sem jelent gondot, ugyanakkor kint vagyunk a levegőn. A város Fő terét központi, frekventált helyszínnek is tartjuk, bár sajnos nem úgy működik, mint egy patinás kisváros központja, az emberek kevésbé élnek a helyszín adta lehetőségekkel.
Hogyan kell elképzelni egy-egy ilyen alkalmat?
Az alkalmak több blokkból épülnek fel, ezek sorrendje nem kötött. A zenészek muzsikálnak, melyre az oktató táncot vagy népi játékot tanít – nagyon oldott formában, bárki be tud állni, akkor is, ha sosem tudott egyetlen tánclépést sem!
Szokott lenni minden alkalommal egy, az alkalomhoz illő népdal tanulása is – zenei kísérettel, vagy hangszer nélkül.
Ha olyan résztvevők gyűlnek össze, akik még nem találkoztak a tekerőlanttal, akkor hangszerbemutató is tartunk, melynek végén a gyerekeknek van lehetőségük kipróbálni, megszólaltatni a tekerőt. Nem rendszeresen, de alkalmanként hívunk más zenészeket is: szólt már nálunk duda, citera, dob. Olyankor természetesen ezeket a hangszereket is bemutatjuk. A kézműves foglalkozás általában egy különálló blokk, de előfordul olyan eset is, hogy az alkotás mellé szól egy kis muzsika, vagy néha párhuzamosan fut a két tevékenység.
A mostani egy különleges rendezvény lesz, mely a Farsangi mulatság nevet viseli. Várják a beöltözött gyermekeket, szülőket?
Igen, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ér beöltözni, nincs kötelezettség, de nyilván az a jó, ha mindenkin van legalább valami jelképes fejdísz, álarc, stb. Hagyományőrzők lévén a saját készítésű jelmezeknek örülünk, de mindenki abban legyen persze, amiben jól érzi magát.
Az énekek, táncok, játékok természetesen a farsangi ünnepkörhöz kapcsolódnak, ahogy a kézművesség is.
Ez a többi alkalmunkra is igaz, a komplex foglalkozás minden eleme igyekszik követni a népi kalendáriumot.
A mostani alkalomra milyen kézművességgel készülnek?
A hagyományos népi játékok nem üzletben, pénzért vásárolt termékek voltak. A ház körül, vagy a természetben fellelhető anyagokból készültek, sokszor a gyerekek maguk faragták, kötözték, varrták, stb. Így egészen más is volt a viszonyulásuk játékaikhoz: kevesebb volt, és azt jobban megbecsülték. Az alkotás öröme mellett, természetes módon történt a finommotorika fejlesztése. A farsangi alkalomhoz kapcsolódóan most ilyen egyszerű alapanyagokból és eszközökből elkészíthető zeneszerszámokat elevenítünk fel a kézműves foglalkozás keretében.
Csőduda és zörgő készül, melyhez általában bürökszárat vagy nádat használtak, de bármilyen belül üreges, néhány cm vastag növényi fás szár jó lehet hozzá.
Kell még olló, bicska, papír és spárga. A feladat maga nagyjából 10 perces tevékenység. A választás oka, hogy ezek a legegyszerűbben elkészíthető népi hangszerek, és a táncházban általában a kisebb – óvodás, kisiskolás – korosztály a jellemző. A bicskát vagy sniccert nyilván csak a felnőttek kezébe adjuk, de ez filozófiánk része is, hogy a szülők aktív részvételére számítunk minden tevékenységben, mert a család egészével szeretnénk megismertetni és megszerettetni a népzene és a népművészet világát.
A Tekerős gyerektáncház rendezvényei mindig vasárnap, fél 5-kor kezdődnek és nagyjából 6-7 óra között érnek véget. Az események időpontjáról Facebook oldalukon tájékozódhatnak.
