Dunakeszin született, de már 10 éve Angliában él Simon Rebeka. A Duna-parton tanult meg kajakozni, a város iskoláiba járt, de ma már Angliának termeli az érmeket. Egy különös történet következik, meghökkentő fordulatokkal.

Ha valaki alaposan tanulmányozta a hétvégi Pitesti U23-as kajak-kenu világbajnokság honlapját, akkor rábukkanhatott egy magyarnak tűnő névre. A női kajak 500-as döntőjében a harmadik helyen egy Rebeka Simon nevű versenyző végzett. Hurrá, találtunk egy újabb magyar érmet gondolhatnánk, de nem. Rebeka Simon neve előtt ugyanis brit zászló áll. Ki ő és mi köze van Dunakeszihez? Ennek jártunk utána.

Simon Rebeka, azaz Rebii Sára Simon, igen két i-vel, Dunakeszin született és nevelkedett. Itt járt óvodába, iskolába addig, amíg a családja ki nem költözött Angliába. A szülők 10 év után újra hazatértek, most itthon laknak. A lány azonban nem, és erre nyomós érve van. A fiatal magyar versenyző ugyanis ma már brit válogatott kajakos. Az alapokat azonban a Dunakeszi Duna-parton szerezte. Itt ismerkedett meg a sportággal, a kajak-kenuval, amely 2016-ban a riói olimpiára is elrepítette. Menjünk sorjában.

Együtt edzett a Lucz-lányokkal

Egymás melletti lépcsőházban laktunk a Lucz-lányokkal – meséli Rebeka édesanyja. Eleinte az úszással próbálkoztunk, de nagyon hamar beleszeretett a kajakba, el sem tudtunk onnan vontatni. Mint Dunakeszin mindenki, Rasztóczky Jánosnál kezdett el edzeni. Férjem persze örült neki, hiszen ő is kajakedző, Kozák Danutával is foglalkozott és korábban Jánossal együtt versenyeztek. Az már egy másik kérdés, hogy a munkája miatt mentünk 10 évvel ezelőtt Londonba. Rebeka akkor még csak 10 éves volt, de ott sem állt le a sportolással. Először angol klubban versenyzett, majd miután 2013-ban bekerült az angol válogatottba édesapjával készülhetett, aki a brit válogatott szövetségi edzője volt.

A 2016-os olimpia érdekében mindketten felvették az angol állampolgárságot is, így indulhat Rebeka Nagy Britannia színeiben a különböző korosztályos világversenyeken.

A dunakeszi lány bekerült az angol válogatottba és a kajak négyes tagjaként vízre szállt a riói olimpián.

Hogyan fogadták az angolok a magyar lányt, az evezés brit bűvöletében mennyire barátkoztak meg a kajakkal – tettük fel a kérdést Török Mariannának, az édesanyának. Nem volt könnyű, Angliában csak a válogatottak kapnak anyagi juttatást. Az az ösztöndíj is leginkább arra elég, hogy normálisan megéljen. Aki csak klubszinten edz, az lényegében amatőr. Az ottani szemlélet szerint “örüljön, hogy van ereje sportolni” – sorolja Marianna.

A család hazajön

A fordulópontot a riói olimpia hozta meg a család számára. Az édesapa újra Magyarországon kapott munkát, ő lett Vad Ninetta mestere, így a család részben hazaköltözött. Rebeka azonban maradt, de már nem Londonban, hanem Nottinghamben, a brit olimpiai központban él. Egy szlovákiai magyar edző segíti a munkáját, az ő érdeme is az U23-as világbajnokságon elért bronzérem a kajak 500 méteren. Érdekesség, hogy Rebii egy másik dunakeszi lányt, Lucz Dórát előzte meg.

Mennyire jók, megfelelőek az edzések odakint – faggatjuk tovább az amúgy úszóedző végzettségű édesanyát. Pár másodperces szünet után kapunk választ. Ebből is érezzük, hogy Angliában nem olyan kemények a tréningek, mint idehaza. Tudja, ha van egy 10×100-as irammenés és a nyolcadik után nagyon fáradt a versenyző, akkor megdicsérik, hogy eddig eljutott és lehet, hogy a maradék kettőt elengedik. Ők már azzal is elégedettek, itthon viszont nincs pardon, meg kell halni a sikerért – magyarázza Rebeka mamája.

Cél a tokiói olimpia

Simon Rebeka egyértelműen a 2020-as olimpiára készül. Ezért is vállalta be, hogy nem költözik haza, hanem Angliában készül és brit színekben versenyez. Tokióban ugyanis csak egy magyar lány lehet az ellenfele, itthon viszont vagy 10-zel kellene megküzdenie a csapatba kerülésért. Azt azonban a család reális forgatókönyvnek tartja, hogy gyakran hazajön edzőtáborozni, mert az olimpiai döntőről álmodnak. Addig azonban Rebeka edz, rendezvényszervezői szakmát tanul, és spanyol nyelvvizsgára is készül. Kis apartmanjában pedig mindig van egy kis emlék Dunakesziről. A kajak imádatát ugyanis a városi sportegyesületben oltották Simon Rebekába.

 

Előző cikkMost jól jön a dunai strand, itt a 40 fok
Következő cikk10 ezer felett a Dunakesziről ingázók száma