Hidvégi Áron közgazdásszal a Családbarát Települések Expo kapcsán beszélgettünk, ahol kiemelt vendég volt Dunakeszi polgármestere, Dióssi Csaba. A szakértőt a település helyzetéről, adóerő-képességéről és gazdasági szempontokról kérdeztük a számok tükrében.
Mit gondol, miért pont Dunakeszi volt az egyik kiemelt vendég az expón?
A konferenciákra, hasonló rendezvényekre jellemző, hogy olyan településeket igyekeznek bemutatni, akik a maguk területén kiemelkednek, ahol jó gyakorlatokat lehet látni. A meghívott települések – Tata, Veszprém és Dunakeszi – fel tudnak mutatni konkrét eredményeket a témához kapcsolódóan. Előbbiek például a turisztika, a családbarát szállások terén, Dunakeszit pedig a helyi lakosságot érintő intézkedésekkel kapcsolatban emelték ki.
Ennek mi lehet az oka? Sokan ragasztják rá Dunakeszire a gazdag település címkét.
Dunakeszit vélhetően azért is emelik ki többször ebben a témában, mivel a lakosság 22%-a 18 év alatti, az intézményi infrastruktúra pedig ehhez képest is kimagasló, összehasonlítva például más agglomerációs településekkel.
A városban látható fejlődést nézve joggal gondolhatják az emberek, hogy Dunakeszi kifejezetten a „gazdag” települések közé tartozik, pedig az egy főre jutó adóerő-képességet tekintve olyan települések is megelőzik, mint Fót, Vác, Budaörs, Csömör és Szigetszentmiklós
– csakhogy néhány környékbeli települést említsek. Csömörön kétszer, Fóton másfélszer, Budaörsön több mint ötször akkora az adóerő-képesség. Ennek tükrében érdemes nézni az adott eredményeket és a város fejlődési ívét, amit egyrészt szubjektív benyomások alapján, másrészt konkrét számadatokkal is lehet vizsgálni.
Hidvégi Áron közgazdász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi elnökhelyettese, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgató-helyettese.
A mutatók szerint komoly fejlődési pályán van Dunakeszi
Akkor miben más Dunakeszi a többi településhez képest?
Nyilvánvalóan szerepet játszik a pályázati lehetőségek maximális kihasználása, a tervezett, előrelátó gazdálkodás is. Összetett rendszer, szerteágazó menedzsmentfolyamat, amivel sikerre lehet vinni egy települést. A konkrétumoknál maradva, ahogy már említettem, a lakosság 22%-a 18 év alatti, ami kiugróan magas szám. Nagyon fiatalos a település, sok kisgyerekes család választotta Dunakeszit otthonául.
Jó döntés volt, hogy a városvezetés az iskolai, óvodai és a sportolási lehetőségekre helyezte a hangsúlyt.
A számokból azt látjuk, hogy az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma igen nagy arányban nőtt, a bölcsődei csoportok száma 2010-ben 9 volt, mára 23. A sportolási lehetőségeket is sikerült bővíteni, a helyi sportegyesület több ezer fiatalt tömörít, az infrastruktúra-igényt pedig ki kellett elégíteni. 2010-ben 1 sportcsarnok volt, az új középiskolai komplexum megépítésével pedig összesen 6-ra nő ezeknek a száma. Az utak aszfaltozottak, számos közlekedésfejlesztési beruházás történt a városban. Kiemelkedően magas a foglalkoztatási ráta (64,3%), alacsony a munkanélküliség (4,4%). Ezek mind olyan mutatók, amik egy város fejlődését kirajzolják.
Egy dolog az infrastruktúra, de a közhangulat is adhat erről képet?
Azt, hogy a dunakesziek hogyan érzik itt magukat, leginkább ők tudják elmondani, én külső szemmel tudok nyilatkozni a településről.
Szubjektívebb megközelítés, mégis számokkal is alátámasztható a település hangulata, a konjunktúraérzet. Dunakeszi esetében mindig az látható, hogy a helyi konjunktúraérzet jobb, mint az országos, azaz a dunakesziek kedvezőbbnek látják a helyi folyamatokat, mint az országos folyamatokat.
Véleményem szerint a tartósan pozitív helyi konjunktúraérzet azt mutatja, hogy Dunakeszit sikerül folyamatos fejlődési pályán tartania a vezetésnek, mert kialakított hozzá saját eszközöket. Mondok példát: a Dunakeszi Kártyát – amely a helyi rendezvényekhez biztosít ingyenes lehetőséget, és helyi partnerüzletekben kedvezményekre jogosít – a felnőtt lakosság több mint 60%-a használja aktívan. A Dunakeszi Programiroda számai szerint a rendezvényeken rendszeres a több ezres látogatószám, ez erős helyi közösségi életre vall. Emellett jó képet ad egy település helyzetéről az ingatlanok ára. Bármelyik nagyobb szakportál elemzését nézzük meg, azt láthatjuk, hogy Dunakeszin évek óta kimagaslóan magas az ingatlanok értéke, ez mind a fejlődési pályát erősíti.
Hitelek helyett komoly városmenedzsment áll az eredmények hátterében
Hogyan tudná összegezni Dunakeszi helyzetét?
Alapos kutatás nélkül nem tudok szakmai összefoglalót nyújtani, főleg nem néhány mondatban, de összességében az mindenképpen elmondható, hogy a népessége beállt egy állandó számra, évek óta nem nő a lakosságszám, amit a helyi építési szabályzat korábbi szigorításával ért el az önkormányzat.
Annak ellenére, hogy a mutatók szerint egyáltalán nem kimagasló a város adóerő-képessége, gazdaságilag stabilan működik, folyamatos fejlődési pályán mozog. Ez persze változhat. Néhány rossz döntés, és rögtön elveszítheti A működőképességét.
Erre látunk példákat: Dunakeszinél gazdaságilag jóval erősebb településeknél ez nagyon gyorsan lezajlott. Néhány rossz gazdasági döntés elég ahhoz, hogy a település elveszítse likviditását, mozgásterét, és onnantól kezdve egyszerűen működésképtelenné válik. Nagyon könnyű negatív spirálba kerülni. Dunakeszi eddigi gazdálkodása nem hitelekre épített, inkább a források megszerzésének maximalizálása és azok hatékony költése jellemezte a várost. Ennek köszönhetően olyan gondokat, amikkel egyébként a legtöbb agglomerációs településen még küzdenek, Dunakeszin már sikerült megoldani, és ezzel együtt stabil gazdasági helyzetben tartani a várost.
