Kutyakiválasztást tartottak a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Dunakeszi objektumában. Kedden csak három ebet hoztak el a gazdáik. Ennek apropóján beszélgettük Zsoldi Tamás címzetes rendőr törzszászlóssal, szakoktatóval a rendőrség szempontjairól.
Hány kutyát szoktak megnézni egy-egy napon?
Rendszeresen tartunk válogatásokat, az állatok száma nagyon változó, ma úgy látom végül csak 3 kutya lesz elbírálva. Tavaly 151 kutyát hoztak be, ebből 51-et vettünk át és végül 41 megfelelt. Ez a 30 százalék körüli a szokásos arány. A tavalyi évben a rendőrségnél 641 kutya volt, s ezeket mind mi válogattuk és képeztük ki.
A kutyafajtákkal kapcsolatban van kritérium?
Nincs, nem kell törzskönyvezett vagy fajtatiszta egyednek lennie. Nyilván vannak olyan szakterületek, ahol bizonyos testi paramétereket elvárunk. Hiszen nem várhatom el egy 12 kilós tacskótól, hogy alkalmas legyen például mérkőzés biztosítására. Keresőkutyáknál abszolút nyitottak vagyunk. Azért a legelterjedtebbek a német juhászok, illetve ennek keverékei, de az elmúlt 10 évben például egyre több a belga juhászkutya.
Mi a menete egy-egy ilyen napnak?
Először a kutyák chipjét és oltásait nézzük meg, mivel ezek hiánya miatt azonnal kizárjuk őket. Utána jönnek a tesztek, melyek megmutatják, hogy az állat potenciálisan alkalmas-e rendőrségi feladatok ellátására. Az első egy általános idegrendszeri vizsgálat, ahol azokat az egyedeket szűrjük ki, melyek félnek az embertől.
Most volt egy próbatétel, amikor azt vizsgálták, hogy reagál a kutya a hirtelen zajokra, például, hogy mi csinál, ha elsütnek egy pisztolyt?
Igen, és az egyikük már ki is esett, mivel a lövés eldördülésekor a gazdája háta mögé menekült. Ez is egy nagyon fontos vizsgálat, mert adott esetben akár egy leeső fedő képes olyan hanghatást produkálni, mely egy alkalmatlan állatot megijeszt.
A későbbi feladatok során magasban, illetve sötét pincében kellett bizonyítani rátermettségüket, miért?
Igen, bár természetesen a kiválasztott kutyákat később még fél évig képezzük, néhány egyszerű teszttel ki tudjuk szűrni a már eleve alkalmatlanokat. Fontos például, hogy be merjen menni egy vizesblokkba, konyhába, autók közé.
Honnan lehet tudni, hogy melyik kutya keres ügyesen?
Igen, ez is egy nagyon fontos teszt, melyen a még itt maradt két állat nagyon jó szerepelt. Szagot fogtak, és rövidesen megtalálták a fára rejtett tárgyat, ami jelen esetben az ő saját játékuk volt. Van még egy őrző-védő gyakorlatcsoport, mely során azt vizsgáljuk, mennyire védi meg magát, illetve a gazdáját, vezetőjét. Kvázi a harckészségét, bátorságát mérjük föl. Amikor ez megvan, akkor történik egy döntés a kutya előzetes alkalmasságáról, ha eddig minden kritériumnak megfelelt, akkor visszük el az állatorvoshoz, aki tüzetesen megvizsgálja a kutyát, megröntgenezi, hogy nincs-e valamilyen veleszületett rendellenessége, a fogazata rendben van-e, és a vérképét is megnézik. Ha ezen a vizsgálaton is megfelel a kutya, akkor van egy 25 napos feltételes átvétel.
Mi történik a 25 nap alatt?
A kutya itt marad és egy oktatókolléga megfigyeli az állatot. Ismerkedik vele, vizsgálja tovább a képességeit. Vizsgáljuk azt, hogy hogyan bírja a gazdaváltást, mert nyilván a rendőrségen nem a kiképzője fog vele dolgozni a későbbiekben – fontos, hogy ugyanazt a teljesítményt egy másik vezetővel is le. Ha a 25 napos megfigyelés alatt megfelelt, akkor válhat rendőrkutyává, akkor kezdjük a kiképzését.
Maga a kiképzés mennyi időt vesz igénybe?
Ez nagyon változó, 16 területre képezünk ki kutyákat itt a központban. Két nagy alkalmazási ágba a közrend védelmi, illetve bűnügyi szakterület részére. Ez utóbbiak például a nyomkövető, illetve kábítószer kereső kutyák, míg az előző csoportba tartoznak a közrend és közbiztonság megőrzésének biztosítására, rendőri akarat kikényszerítésére kiképzettek. A képzési idő három és fél hónaptól hat hónapig tart, a legrövidebb ideig a járőrkutyák kiképzése tart, míg a leghosszabb a szagazonosító kutyáké. Itt nagyon fontos szempont, hogy a kiképzett kutya a későbbiekben bűnügyi eljárások során fog bizonyítási eszközöket produkálni a tevékenységével.
