Országszerte megemlékezéseket tartanak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Dunakeszin délután tartják a városi megemlékezést.

38: Trianoni emlékmű / Kunné Szalay Rita

Dunakeszin két megemlékezés is lesz. Délután 4-től  a VOKE-val szemben lévő Országzászlónál, a második este, 20 óra 20 perckor a nagyállomás mellett, a Trianon téren. Ez utóbbi látványos lesz, hiszen máglyatüzet gyújtanak majd.

A Verseny utcában áll a város Trianon emlékműve, amelyet a Dunakeszi Lokálpatrióta Egyesület állított 2005. júniusában, a békediktátum 85. évfordulója alkalmából. Az alkotást Demeter István, székelyudvarhelyi szobrászművész készítette. Az emlékmű anyaga terméskő, a Szent Korona a terméskövekből készült hármas-halmon áll, a hármas-halom azonban már nem stabil, a Korona kimozdult eredeti helyéről, amely a trianoni döntés utáni helyzetre utal. Az emlékmű körül, sőt annak szerves részeként 68 kisméretű kopjafán 68 elcsatolt magyar város neve olvasható, többek között Dunakeszi testvérvárosa, Székelykeresztúr. Nem messze három zászlótartó rúdon a nemzeti színű lobogó, a honalapítás korára utaló árpád-sávos zászló, és a Trianon miatti gyászra emlékeztető fekete lobogó leng.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. (MTI)

 

Előző cikkJövőre vége az avarégetésnek
Következő cikkKimozdultak a Katonadombra