Hamarosan startol a Dunakeszi Teátrum, benne a Ne most, drágám című produkció. A teátrum tervéről, dunakeszi színházi életéről kérdeztük Csoma Attilát, a VOKE József Attila Művelődési Központ igazgatóját.

fdgbfgfgbhfgbh

Milyen ötlet vezérelte a Dunakeszi Teátrum létrejöttét?

A látogatóink személyes visszajelzései és egy, az intézményünk által még 2014-ben tartott felmérés alapján úgy érzékeltük, hogy a városban igény lenne a rendszeres színházi programokra. Ha körülnézünk a környező városokban (Vác, Gödöllő, Veresegyház, Szentendre, Budaörs) mind találunk helyben működő színházat. Alkalmi jelleggel a már fogadtunk be előadásokat, de merészebb terveink eddig nem lehettek, mivel tudtuk, hogy a művelődési központ felújítás előtt áll és nem találtuk meg a megfelelő szakmai partnereket sem. Tavaly ősszel viszont mindkét területen léptünk egyet előre, így február 18-án be tudjuk mutatni a Ne most, drágám című darabot.”

Miért tartották fontosnak, hogy Dunakeszi kulturális életében jelen legyen a színház?

„Az előző kérdéssel már egy kicsit meg is válaszoltam. Éreztük a közönség igényét, amelynek mindig igyekszünk megfelelni. Tudjuk, hogy létezik a városban egy olyan színházszerető közönség, aki keresni a helyét, alkalmanként, vagy bérlettel látogatja a fővárosi színházakat. Nekik kívánunk egy választható, szerethető alternatívát nyújtani. A városban amúgy komoly hagyományai vannak a színjátszásnak. Az Uray György tanár úr által életre hívott Pinceszínház 1960 óta folyamatosan működik. Ők jelenleg a művelődési központban játszanak Uray György Pinceszínház néven és jelenleg is két darabot tartanak színen. A honlapunkon bővebben is tájékozódhatnak róluk. Ezen kívül létezik diákszínjátszás is a városban a Radnóti Gimnáziumban, a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában és a nálunk a művelődési központban is. Ez is mutatja, hogy a családokban igény van a műfajra.”

“Kicsit messzebbről megválaszolva a kérdést, a színházművészet talán a legösszetettebb és legsokoldalúbb művészeti ág és egy város művészeti életének egyik kulcsterülete lehet egy teátrum. Szervezés szempontjából is talán a legnehezebb feladat a színház, tehát már kihívásnak is megfelelő volt a feladat.”

Mi alapján választják ki a produkciókat? Van e koncepció arra vonatkozóan, hogy milyen műfajokat hoznak el a jövőben?

“Először könnyű műfajjal, vígjátékokkal szeretnénk jelentkezni, mert úgy látjuk erre van a legnagyobb érdeklődés. A prózai mellett zenés műfajokat is szeretnénk majd elhozni, de komolyabb hangvételmű daraboktól sem zárkózunk el. Folyamatosan figyeljük majd a közönség reakcióját. Nem szeretnénk egysíkú repertoárral szolgálni, de ez még a jövő zenéje. Befogadó színházként viszonylag nagy a mozgásterünk ebben a tekintetben.”

A teátrumnak mennyire lesznek/lehetnek részei helyi produkciók? Pl. a színjátszó stúdió előadásai?

“Nagyon tetszik nekünk az a gyakorlat, ahogyan a Programiroda az augusztus 20-i nagyprodukciókba beleilleszti a helyi művészeti csoportokat. Legutóbb a művelődési központ újévi koncertjén is láttunk erre egy szép példát, ahol a helyi Et vie Danse táncosai együtt dolgoztak és egyenrangú partnerei voltak a sztárénekeseknek és a váci szimfonikusoknak. A színház állandó jelenléte a városban egy újabb lehetséges terep lehet az ilyen formájú együttműködésre, nem zárkózunk majd el a kínálkozó lehetőségek elől.”

A Ne most, drágám című darabra milyen módon lehet jegyet vásárolni?

“Óriási az érdeklődés a bemutató iránt, de jegyek még kaphatók a művelődési központ irodájában (Állomás sétány 17.) hétköznaponként 9 és 20 óra között, valamint a jegy.hu online jegyértékesítő oldalon.”

Előző cikkMit vár 2016-tól Növényi Norbert?
Következő cikkAdóváltozások Dunakeszin – VIDEO